No oil rigs at the Florida coasts!

One would imagine that the current oil flood in the Mexican Gulf next to the Louisiana shores and the frightening news of the environmental impact would have an impact on the advocates of the Florida offshore drilling. Not so! We did not hear any comment from the authors of the bill who presented the offshore drilling at the Florida legislation.

Luckily governor Crist did not sign it to enter into law and it is unlikely that he will under his tenure.

It is sad that it had to be a disastrous event for the wake up call.

Are there still supporters for drilling at the Florida coasts? The current catastrophe hopefully convinced even the hardcore supporters that this is a dangerous business where the outcome is unpredictable.

The pro drilling people say that we do not want to rely on foreign oil. Of course we wouldn’t if we had a choice. However even if we had a 100 more oil platform at the Florida shores, we would still need foreign oil. That would not change a dime of the current dependence. Consequently we would not solve any problem by opening for drilling. On the contrary: we would create an even bigger one!

They also say that drilling is safe. Sure. It is just demonstrated how safe it is.

Their next argument is: it brings “royalty fees” to Florida. Of course it does; which become to be peanuts compared to the damage what the drilling causes even without a disaster.

The White House communiqué indicated that new oil drilling will be permitted only once the necessary “safety measures” are in place. What does that mean in plain English?

Oil Companies were always obligated to operate under “safety measures” and with “contingency plans”. Where are those now? Where are the safety measures? Where is the “contingency plan”? By pouring in tons of poisoning chemicals to disperse the crude oil? Or by putting up the useless orange color “retaining booms” working only under calm weather conditions – which is not the case most of the time in the Gulf!

The fishermen are the ultimate defense at the shores of Louisiana! Not the Oil Companies. BP said that they are welcoming all help from any source. That’s good to know. But why didn’t they do something before? Their 2009 $4.9 billion profit did not make them possible to build in safety measures to their drilling platform at the Louisiana shore 1 mile deep at the ocean floor? They should have had a plan what happens when there is an accident! But they did not have a Plan! An estimated of 200,000 gallons of crude oil pours into the Gulf daily, however no one knows the real number. It can easily be twice as much. The oil sleek tripled in size just within 2 days and it threatens the entire coast line of Florida from the Panhandle to the East cost.

The unimaginable turned reality. “Safe” drilling does not exist. We either turn Florida to be an “Industrial Battlefield” or we want Florida to be a good place for living, a prime tourist destination for the rest of the nation and the rest of the World.

The choice is ours!

In the wake of this still-unfolding incident this would be the perfect time for the Florida lawmakers to postpone indefinitely plans for oil drilling operations at the Florida Coastlines!

United States Security

The “security hysteria” of the United States is exactly what the attackers wanted to achieve. Their goal was not just to kill, but also to give an ‘insecure” feeling to the American people within the US. Unfortunately they succeeded not just with the result of the 9/11 terrorist attacks, but also with the aftermath of it. They dragged America into a two front war: with Afghanistan and Iraq.
While there was a good reason to attack Afghanistan, since the Taliban were harboring the Al Qaeda leadership, it is more than questionable the reasoning behind attacking and occupying Iraq.
Iraq was harboring neither terrorists, nor Al Qaeda members. Saddam Hussein brutal regime did not tolerate another brutal entity like they were within the country.
By attacking and occupying Iraq, the United States lost the balance of power in the region which has been there for decades between the two rivals: Iraq and Iran.
It is not an accident that Iran became so “strong” in the last couple of years. Iraq which caused them so much trouble, with which they were in war for almost a decade, does not exist anymore. Instead there is an Iraq which is Iran friendly. The US set free an enormous capacity in Iran, which has been tied up for decades with a hostile, Sunni ruled Iraq.
Where do we stand with the security of the United States now, after 9 years of war with Afghanistan and 7 years of war in Iraq?
The situation is much worse than it was before. While both countries are occupied by US forces (and this was the easy part) there is no (short) way out from the conflicts. If and when the US forces leave Afghanistan, there is an almost sure possibility that the country (or at least a good part of it) will descend back to Taliban rule. This radical Islam ideology is against everything what the Western democracies stand for. And the US is their number one target and enemy.
Can the US afford to leave Afghanistan completely? Probably not, for a long time. Today there is more radicalization in the region than ever. And the Big threat is emerging:
Pakistan
with their close to 200 million people from which 97% are Muslim. There are a growing number of people in Pakistan who are against the West, against America and pro Taliban. Partially because of choice, partially because of the threat how the Taliban treats the locals in the lawless tribal area bordering with Afghanistan. Then here is the threat that Pakistan nuclear weapons may fall to the hands of the radicals.
In the meantime Iraq, which has never tolerated the terrorists under Saddam Hussein, became a magnet for the various radical groups and terrorist from all over the world. It is now the favorite battle field - where they can fight directly - against the Americans and the allies.
Solution? I do not think there is any short term solution. The job (whether it was right or wrong) has to be finished the best way possible. There was a quick military victory but in order to keep the victory in the long run proves to be much more difficult. As long as America is alienating the local population – there is no long term solution. To build up the trust and turn the population pro American is a long way to go. The Obama administration understands this and works in that direction. I hope we will see at least some results during his first term.
Do we feel more secure now because of all the actions our government did? Unfortunately the impact – especially what the previous administration was suggesting – was, that there are enemies everywhere and we are not secure. By attacking two countries and drag the nation into a two front war did we become more secure? I do not think so.
What Obama inherited is a huge task to absorb and solve. I strongly believe that he has the correct approach in both countries and he is doing the best it is possible under the very bad and complicated circumstances.

Security

Airport security

It is only one segment of the American life style, but Air travel is an important and integrated part of the way we all live. The United States is a huge country and Air travel became an everyday event whether it is a family visit, business travel, or a vacation.

666 million passengers were traveling just for domestic flights in last year within the US.

This is more than 1.8 million people daily. Would it be important for the government - besides maintaining the security - to try to keep this exercise as pleasant experience as possible? Yes it would! After all we are talking about the mood of 1.8 million people daily!

But that’s not happening. It looks like that the government is too busy with the security itself and ignores the human effect of the security procedure. With a few exceptions, the airport security is handling and talking to the crowd as we were hogs in a pen; in most instances their behavior is superior and not service like, their instructions are commanding and not requesting and I could continue the bad experiences I have had as a frequent traveler. In order to be just to the entire TSA staff, I have seen many instances on the contrary as well.

Unfortunately I do not see that trend which would make the Air travel less painful and make the 666 million traveler less disappointed by the security procedure experience. No one is disputing that security is the #1 priority. But why should the security procedure spoil the day of so many people if this could have been done the other way as well. We do not need the ‘humorous” shouting security personal herding us like animals. We need polite and professional security staff who does their job serving the traveling public.

It would make a big difference in the public spirit of the day. And there are 365 of these days with close to 2 million American passengers every single day!

Think about that!

Van még remény!

Alkotmányunk kimondja a vallás, a szólás és a sajtó szabadságát.
Igen ám de hol van a határ?
Le a kalappal a magyar birók előtt akik igenis megmutatták, hogy hol a határ.
Egy nem éppen a legbarátságosabb hazai környezetben megállitották a magyar gárdát azzal, hogy elrendelték a feloszlatásá mégpedig immáron jogerősen. És ez igy van rendjén. Igaz, hogy kicsit sokáig váratott magára a dolog de a végén megtörtént amit nagyon sokan nagyon reméltünk, hogy bekövetkezik.
A reakció azonban amolyan magyarosra sikerült. Ahelyett, hogy örülnének azok akik már oly régen várták ezt az itéletet a többség azon a véleményen van, hogy jó, jó hogy ‘hivatalosan’ feloszlatták őket, de úgy is tovább fogják csinálni. Még a neves liberális rádio riporter müsora is ezt sugallja. Kár ezért a szkeptikus magatartásért. Ez csupán a másik felet segiti. Igenis örüljünk az itéletnek és támogassuk annak a betartatását!
Legyen az a bal, vagy kevésbé bal kormány amelyik éppen kormányozni próbálja Magyarország ügyeit, egyformán az kell vezérelje őket, hogy európai páyán maradjunk és ne maradjunk le a hajőról. És ennek igenis szerves része, hogy ne lehessen országunkban egyes kisebbségeket megfélemlitő félkatonai szervezet.

Magyarország 2009

Olyan ez az egész mint egy rém dráma. Amikor Európa szerte növekszik a nyitottság, ország határok szünnek meg, megindult a szabad munkaerő áramlás, mind több és több ország vezetheti be a közös pénzt: az Eurót, megszünt a vámrendszer az Európai Unióban, egységes normativákat alakitottak ki az élet számtalan területén Európa nagy részén, addig Magyarországon mintha megállt volna az idő, sőt még rosszabb: visszafelé halad.
Még pedig nem is akármilyen korhoz nyúlnak vissza egyesek magyarságukat fittogtatva. Nem ám a nemes hagyományú 1848-hoz, vagy 1956-hoz, vagy akár 1989-9o-hez hanem a szégyenletes 1944-hez. Mert bár kicsit álcázott formában de mi másra emlékeztet az árpádsávos zászló – és nem a magyar zászló - jelképe alatt masirozó Magyar Gárda, mint a nyilas időkre. Magyarország történelmének egyik legszégyenletesebb időszakát tüzik ezzel zászlajukra! Nem is igen titkolják, hogy fontos céjuk a félelem keltés.
A rendezett alakulatokban való megjelenésüket, a katonai kiképzésüket, a fekete csizmájukat és a nyiltan is hirdetett politikájukat nem igen enyhiti “mélymagyar” öltözködésük.
Európa valamennyi más országában a kormány – legyen az bal, vagy jobboldali – nem csupán elhatárolja magát a hasonló mozgalmaktól de megtalálják a módját is annak, hogy betiltsák vagy legalábbis alaposan behatárolják mozgásterüket. Magyarországon ez nem igy van. Itt szabadon lehet garázdalkodni az ál demokraciával takarózva. Legszebb magyar nemzeti ünnepeinket megkeseritik jelenlétükkel Budapest központjaiban. Még a magyar biróságot is képesek megfélemliteni.
Erő fitogtatásukra mindig megkapják az engedélyt. A Magyar Rendőrség nem csak hogy nem lép fel ellenük, de szakszervezetük még nyiltan támogatja is őket. Jeles szélsőjobb képviselőjük pedig az adófizetők pénzén oktatja az ifjuságot Magyar Állami egyetemen.

Hogy van ez az egész?
Miért nem lép fel ez ellen a szocialistának mondott baloldali értékeket védelmező magyar kormány? Meg akarják várni amig tettlegességre kerül sor? Mert tévedés ne essék a dolgok nem állnak meg itt ahol vannak. A történelem már sokszor bebizonyitotta ezt. Most, hogy az ország – és az egész világ – gazdazági helyzete romlik, ez kitünő alkalom egyes elégedetlenkedő csoportoknak a bünbak keresésre. És bünbak azán lesz jócskán. Mindig is volt. A szokásosok – cigányok, zsidók – mellett a többi más vallásuak, a más bőrüek, majd jönnek a másként gondolkodók.
Ébredjünk fel csipkerózsika álmunkból mielőtt felvernek bennünket belőle.
Nehogy azt higyje valaki, hogy ez az egész majd szépen és finoman eltünik az életünkből. Ha az akinek a feladata lenne, hogy tegyen valamit, – nevezetesen a magyar kormány - nem tesz semmit, ha népszerü parlamenti ellenzékünk a szélőjobb hullámokat is meglovagolja, hogy még nagyobb győzelmet arasson 2o1o-ben és ennek érdekeben inkább hallgat, akkor nem marad más hátra mint az, hogy emeljük fel a hangunkat és álljunk ki a szélsőjobb ellen addig amig még mód van rá.

Minden elismerésem azoké akik hallatják hangjukat a sajtóban. Akik leirják és kellő éllel kritizálják és kifigurázzák a szélsőjobb megnyilvánulásait. Ez azonban sajnos nem elég akkor amikor itt már nyilt utcai megjelenésekről van szó.


Mint tudjuk a hallgatás beleegyezést jelent.
Ne hallgassunk! Pártállástól függetlenül követeljük meg a választott képviselőktől, hogy végezzék a dolgukat és hozzanak olyan intézkedéseket, ha kell törvényeket, amelyek megvédik az ország lakosságát a fél katonai formában megjelenő szélsőséges elemek garázdálkodásától. Van választott kormányunk és a rendet biztositani hivatott rendőrségünk. Nincs szükségünk egy a lakosság különböző csoportjai ellen irányuló “magánrendőrségre”, egy szük politikai kör “végrehajtó” alakulatára.

Parlamenti képviselőink legyenek kormánypárti vagy ellenzékiek, álljanak ki és itéljék el a fasiszta izü politikát és annak – másokat fenyegető - utcai megnyilvánulásait.

Elég sokszor folytatott Magyarország szégyenletes politikát a történelemben.

Ne ismételjük meg újra a XXI. század legelső évtizedében!

IRAN akkor es most

Stephen Kinzer, a New York Times tudósitója és publicista irt egy dokumentum regényt Iránrol. Eddig azt hittem, hogy ismerem Irán újkori történetét, de rá kellett jönnöm az ellenkezőjére. Tartok tőle, hogy nem vagyok egyedül. Attól is félek (és ezt az elmúlt évek eseményei alátámasztják) hogy sok amerikai politikus sem vette a fáradtságot hogy tanulmányozzák. Pedig érdemes. Ahhoz, hogy megértsük a jelent és hogy az amerikai politika a kibontakozás útjára lépjen Iránban és a Közel Keleten, elengedhetetlenül fontos a mult ismerete.

Irán a XIX. század végén meg monarchia. Nassir al-Din Shah-nak 1,600 felesége, szeretője és eunuch-ja volt; több száz herceg született tőle. Hogy eltartsa népes családját és növelje bevételeit koncessziókat adott el külföldön – többnyire az angoloknak. 1891-ben eladta a dohány termelési és forgalmazási jogokat 15,000 fontért. Ettől kezdve csak angol kiskereskedelmi hálózattól lehetett iráni dohány terméket vásárolni.1896-ban a Shah-ot meggyilkolták.Fia – Muzzaffar – követte ot a trónon. Egy olyan országot hagyott maga mögött ahol a föld kincseit már külfoldiek (többnyire angolok) birtokolták.

A XX. század első felében, amikor megindult a motorizació, az olaj előtérbe lépett… és olajbol sokat találtak Iránban. Muzzaffar Shah folytatva apja nyomdokait 1901-ben eladta Iran olajkincseit 60 évre az angoloknak és ezzel megpecsételte az orszag sorsát a következő tobb mint 100 évre!

Az 1905-os orosz forradalom átragadt Iránra is és lázadások követelték a reformokat.

A Shah kénytelen volt elfogadni az iráni Parlament (Majlis) létrehozását.

1906-ban meghalt Muzzafar al-Dinh Shah és fia Mohammad Ali Shah vette át a trónt.

Azzal kezdte uralkodását, hogy megpróbalta betiltani a Majlis-t, az ország vallási vezetőinek a segitségével, akikben szövetségest talált.

1907-ben az angolok megegyeztek az oroszokkal, hogy mig az ország északi része az oroszoké lesz, a déli rész az angoloké. A közöttük lévő keskeny sáv megmaradt az Irániaknak. Azonban ahogy Oroszország egyre jobban sodródott a polgárhaboruba úgy csökkent a befolyásuk az általuk ellenörzött iráni országrészben. Az angolok hamarosan létrehozták az “Anglo-Persian Oil Company”-t és 1911-től elindult az olaj kitermelése és elszállitása.

Reza nem szülelett császári családból. Követve családja hagyományait, a hadseregbe kerül és hamarosan Khan rangot ér el. Tovább emelkedve a katonai ranglétran az angolok jó szövetségest találnak benne. 1926-ban Shah-á koronázzák Reza Shah neven.

Reza Shah megpróbálta elérni az angoloknál, hogy nagyobb “royalty”-t fizessenek az olaj kitermelésért, ez a kezdeményezése többé kevésbé sikertelen maradt. Annyit azonban elintézett, hogy 1932-tól megváltoztatták a társaság nevét: Anglo-Iranian Oil Company-ra és ettől kezdve évi mintegy 975,000 angol fontot kap Irán az angoloktól. Ez a megállapodás elvileg 1961-ig szólt. A Shah-ra mely benyomast tesz a fasizmus elterjedese es a Kozponti Hatalmak (Mussolini, Franco, Hitler) oldalara all.

1941-ben legidosebb fia Mohammed Reza koveti a tronon.(A Pahlavi nevet kesobb veszi fel)

1945-re az olaj kitermelés már 16.5 millió tonnát tett ki.

Az iráni munkasok már a 40-es években tömeges felvonulásokat szerveztek a rendkivül rossz munkaviszonyok és alacsony bérek miatt. Ugyanez időtájt jelent meg egy új név az iráni politikában: Mohammad Mossadegh. Mossadegh kiváló családból származott: anyja Qajar hercegnő volt, apja pedig a hires Ashtiani klan tagja és a Shah pénzügyminisztere. Mohammed Mossadegh először Khorasan tartománynak lett a fő adó behajtója és keményen fellép a korrupció ellen. Később a Majlisnak (Iráni parlament) lett a választott képviselöje. Tiltakozik az angol kizsákmányolás és a Shah népelnyomó politikája ellen. Emiatt többször össztüzesbe kerül a Shah-al, letartóztatják és börtönbe csukják. Kiszabadulása után folytatja népszerü az ország demokratizálására irányuló politikáját.

1941-ben merényletet követnek el a Shah ellen amit azonban túlél. Mialatt a Shah folytatja elnyomó politikáját, Moossadegh népszerüsége egyre nő. Államositani akarja az Anglo-Iranian Olaj Társaságot és demokratikus reformokat követel. Időkozben a Shah az Egyesült Államokba látogat ahol Truman elnök fogadja. Az`Egyesült Államoktól fegyvereket kér, amelyeket nem kap meg. Csalódottan tér vissza Iránba, ahol tovabb erősödött a Mossadegh vezette mozgalom.

Mossadegh-et 1951-ben a Majlis miniszterelnökké választja. Első lépései közé tartozott az Anglo-Iráni társaság államositasa, amelybe az angolok nem nyugszanak bele. Churchill (aki ismét Nagy Brittania miniszterelnöke ezidőtajt) a régi iskola képviselője és mint ilyen mindent elkövet, hogy ez az államositás ne következzen be. Eltávolitják a teljes angol hozzáértő személyzetet Iránból, továbbá kivonják az összes szállitó tankhajót. Amikor az irániak bérelt hajókkkal próbálkoznak, azokat az angol flotta feltartóztatja és meghiusitják a szállitást. Mossadegh-nek azon javaslatát amiszerint egy tisztességes egyenlősegen alapuló üzleti megállpodás jöjjön létre az olaj kincs kitermelésére – az angolok visszautasitják.

Az`Egyesült Államokban pedig időközben Eisenhower kerül az elnöki székbe. Elődjével ellentétben – aki nem volt hajlandó Churchill kérésének eleget tenni – Eisenhower fontolgatja a “covert” beavatkozást Iránban. Külügyminisztere és a CIA főnöke (a Dulles testvérek: Foster és Allen) kész tervet terjesztenek elébe. A terv (operation Ajax) kivitelezője: Kermit Roosevelt (a korábbi elnök unokája) a CIA tehetséges fiatal munkatársa. 1953-ban jelentős pénzösszeggel rendelkezve megvásárolja a szükséges “tömegeket”, katonai vezetőket, politikusokat, rendbontókat, zavart keltőket és másokat. Kiválasztja a leendő miniszterelnököt (Zahedi-t) és a katonai főnököket is. Egy zseniálisan kigondolt terv alapján elöszörre sikertelenül, majd sikeresen végrehajtja a puccsot. Az Egyesült Államok nagykövete (Henderson) pedig aktiv partnere Roosevelt-nek a puccsban,. Az ország törvényesen megválasztott és népszerü miniszterelnökét letartóztatják, börtönbe csukják. Élete végéig háziörizetben marad szülőfalujában. A Shah –ot, aki az egészről mit sem tudva éppen emigracioban tartozkodik, Roosevelt visszahivja.

Kezdetét veszi Irán újabb sötét fejezete, amely lényegében Ajatollah Khomeini visszatéráséig, 1979-ig tart. A Shah kemény kézzel elnyom valamennyi demokratikus megnyilvánulást amihez igénybe veszi hirhedt titkos rendőrségét a SAVAK-ot is. Az ellenzék hangadóit börtönbe zárja, megszünik a szabad újságirás.

Ezek a tényezők ágyaztak meg a szélsőséges Islám vallási mozgalomnak Iranban. Bár Ajatollah Khomeini-t emigrációba számüzték ez nem akadályozta meg azt, hogy a rendszer ellenesség a politikai sikról (amely ellehetetlenült) áttevődjön a vallási oldalra. Ekkorra a szembenállás már szinonimájává vált az angol - amerika ellenességnek is mivel ay USA volt a Shah fő támogatói.

Amikor az Islám forradalom megtörtént (1979-ben) a Shah-ot elkergették. Az Egyesült Államok menedékjogot adott a részére ami tovább fokozta az amerikával szembeni ellenérzéseket. Amikor Ajatollah Khomeini félistenként visszatért Iránba – már keső volt a konszolidációra. Az angol-amerika ellenesség mélyen beivódott a tömegekbe. Ez vezetett az amerikai követség elfoglalásához és a személyzetnek több mint egy éven at való fogvatartásához is.

Hol hibázott Amerika?

Ha Eisenhower elnök folytatja Truman elnök Irán politikáját és a demokratikus mozgalmakat támogatta volna Iránban, ha a Dulles testvérek nem tudják meggyőzni Eisenhowert a coup szükségességéről, akkor ma nem kellene egy ellenséges, atomfegyver kifejlesztésére törekvő Irántól tartanunk. Ha az Egyesült Államok nem az elnyomó Shah mellé áll, akkor nem került volna hatalomra egy szélsőséges vallási fanatikusokra épitő rendszer.

Az USA második hatalmas baklövése pedig Iraq politikája. Amikor 1979 után az Ajatollah került hatalomra, az USA elkezdte Iraq-ot támogatni Irán ellenében. Akkor nem volt zavaró az a tény, hogy Saddam Hussein diktator volt. Igy a 2 oszág ellenségeskedése viszonylagos erő egyensúlyt biztositott a térségben.

Ezt az erőegyensúlyt boritotta fel az Egyesült Államok a 2003-as Iraq-i háborúval, úgy hogy most már a véráldozatokat az amerikai katonák hozzák.

Hogy miért és hogy megéri-e?

Az hiszem ennek a kifejtése már egy következő fejezetet igényel.

Florida Drilling.

Florida state legislation recently approved drilling at the shore of the Mexican Gulf. It was approved with the overwhelming majority of the state senate and sent to the governor for signing. Charlie Crist said that he is thinking about it. It is not signed yet into law, but it is close.

This would end a longterm ban on drilling in the Gulf of Mexico.

I have major concern about drilling for oil at the Florida Gulf and specially at the coastline!

Those who advocate for drilling are saying that it is "safe" and will bring wealth to the state. It is not safe and will cost more to the stae by driving away business, residents and touirists than what it will gain!

If someone says: it is safe to drill - they should go to the shores of the California coastline at Santa Barbara. I have been lived in California for many years. You lay down your towel on the beaches of Santa Barbara - where the oil platforms are - and it will be covered with tar; same applies to your feet. It is extremely difficult to remove it from your skin. You do not see the tar from a distance, but it is there. The crude oil is filtering through the sandy bottom of the ocean and has major effect on sea habitat: animals, fishes, birds, turtles and humans, even without oil spilling!

Drilling at the Florida shores would have a negative effect not just on the environment but on the entire Hospitality Industry as well.
It will influence the Housing Industry too!
One of the main reason why people are moving in to Florida is her beaches. If this main attraction is jeopardized by drilling than Florida may loose one of it's most important attractiveness which are her unspoiled beaches.
Just imagine the loss in revenue and the lack of people what this may cause for the housing industry, retail shops, hotels, restaurants, etc.
Does it worth it? No it doesn't.
We do not have to be a mathematician to figure out the result. Hundreds of thousands tourist and future residents may decide not to come to the polluted beaches along the entire Gulf coastline. Who wants to come to cities having polluted sea water and beaches?
I have serious concern about this "economical" driven idea which is fueled by the current recession.

I am against DRILLING at the Gulf of Mexico at the Florida shores!

We should rather advocate for clean energy! There is no better territory in the US capturing solar energy than in Florida - available all year round.
The Obama administration is supporting it financially. We should go in that direction.
The importance of this question would justify to put this topic on the voters ballot before deciding on behalf of the Floridians. Unfortunately this did not happen so far, but it was sneaked in to the legislation without having a public depate about it!
I certainly hope that Charlie Crist will choose to protect our environment and doing so protecting the ground of Florida!